Hegedüs Gábor: Meg fog lepődni, legalább ötvenezer! Még differenciáltabb a kép, ha hozzáteszem, idehaza 50-60 ezer gyermek futballozik, Szlovákiában viszont 300 ezer, a 15 milliós Hollandiában meg egymillió. Puskás Ferencék idejében még százezrek választották ezt a sportágat, az üres telkeken reggeltől estig űzték a labdát. Elfogytak a grundok, beépítették őket, de nincs is rájuk a régi formájukban szükség, mert a szülők aligha engednék oda gyermekeiket. Műfüves pályák kellenének, világítással, modern öltözőkkel, zuhanyzókkal, egyszóval meg kellene teremteni az utánpótlás-nevelés korszerű infrastruktúráját.

- Kitűnően beszéli Dante nyelvét, magam is hallom, hisz sűrűn cseng a telefonja. Honnét ered az ön által megálmodott intézmény olaszos nevezete?

Hegedüs Gábor: Elsősorban a tiszteletemet kívántam kifejezni az „olasz” minőség jelzővel. Pescarában voltam hosszabb ideig utánpótlás szakmai vezető, tapasztaltam, mit jelent Itáliában az utánpótlás pallérozása. Lenyűgözött az ottani kollégák munkastílusa, elkötelezettsége, szakmai és pedagógiai hozzáértése. Az alkotó szellemiség, ami az ifjúsági labdarúgást náluk körülveszi. Persze, gyakorlati szempont is vezérelt. Amikor 1990-ben hazajöttünk, a hatéves fiamat nem tudtam sehová sem elvinni futballozni, ugyanis akkor az országban 10-12 évtől kezdték el a szisztematikus képzést. A szükség bontott tehát törvényt. Egyébként vallom, tizennégy éves korára a palántának mindent illik tudnia a labdával, amit a felnőtt játékos tud, csak valamivel lassabban kivitelezve.

- Mára több nemzedék felcseperedett a kezük alatt, számos labdarúgót adtak az élcsapatoknak.

Hegedüs Gábor: Igen, így van. Az első „alomból” kiröppent Balázs Gergő, Orosz Péter Ausztriában légióskodik, Gergő korábban Győrben játszott. Balogh János kapus a Lokiban védett, most kölcsönben a Sopront szolgálja. Az ifjabb generációkból is kerültek ki szóra érdemesült futballisták, gondolok itt Tisza Tiborra (Diósgyőr), Máté Péterre, Dzsudzsák Balázsra, Jeremiás Gergőre (DVSC), Tőzsér Dánielre (FTC), Müller Péterre (Pápa), Urbin Péterre (Nyíregyháza) és sorolhatnám tovább.

- Neves edzőket nyert meg az ügynek, hogyan?

Hegedüs Gábor (nevetve): Nálunk kezdték többen a szakmát. Aligha tehettek mást, nem volt választásuk! Hozták hozzánk a gyermeküket focizni, muszáj volt maradniuk – edzőnek is..........

A teljes cikk >>> INNEN <<< tölthető le pdf formátumban.