Panaszláda, avagy hadüzenet a sport prostituáltjainak

Rovatunkat a sport tisztaságának, az írott és íratlan szabályok betartásának, betartatásának szenteljük.

**********************

Beküldő: Egy csalódott szülő

Gyermekem jelen pillanatban úszik, de minden vágya hogy focizhasson, hiszen él hal a labdarúgásért. Az interneten böngészve helyben nem találtunk lehetőséget ahol fiammal foglalkoznának, de a környéken igen, ahol viszont csak látszólag foglalkoztak kérdésünk és kérésünkkel, vagy egyszerűen csak elutasítottak.

Sportmegoldások: Mivel a szülő végül hozzánk fordult segítségül, mi is megkerestük a lehetőségeket, sőt levélben ezt kiterjesztettük a legilletékesebb labdarúgó szervekre is csak úgy kíváncsiságból.

Az eredmény: egyetlen egy helyről érkezett válasz, az is csak röviden annyi hogy "továbbítjuk kérésüket az illetékes felé". Természetesen nem folytattuk tovább "akciónkat", mert mi sem szaladunk olyan szekér után mely nem vesz fel.

Viszont felmerült egy újabb kérdés és reméljük nem csak számunkra..... miért is ülnek ott az általunk megkeresett illetékes vezetők feltehetően nem társadalmi munkában..... hogy segítsék vagy megakadályozzák az ifjú tehetségek kibontakozását ? Folytathatnánk a dörgedelmet, ehelyett inkább mi folytatjuk munkánkat, azt amit vállaltunk, és csak csendben bízunk benne hogy mások is ezt teszik.

Beküldő: X

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy focicsapat-focisuli, valahol vajdaságban. Benevezett egy, a legnagyobb magyarországi utánpótlás Kupára és nevezését örömmel elfogadták a vidéki nagyvárosban. A szülők sorbaálltak a vízumokért, sorbaálltak a határon és hét órás út után a helyszínre értek a csapattal.
A kicsik boldogan, az együttlét örömétől ittasan várták ki a benevezés, és az elszállásolás bonyodalmait. Az első mérkőzést megnyerték. Másnap megcsodálták a város zöld tereit, az állatkert lakóit és másodpercenként ujjongva-szorongva, ordítva-suttogva bejutottak a középdöntőbe. Illetve, csak azt hitték, hogy bejutottak, mert nem tudták, hogy egy helyi csapat nem eshet ki a selejtezőben. A főszervező válaszút elé állította őket: megküzdenek újra a helyi csapattal, vagy pedig csomagolhatnak. Ez az este sírással, gyomorgörccsel és a főszervezővel való vitával telt - városnézés helyett. Harmadnap lázasan, betegen is csak az játszhatott, akinek a helyi edző megengedte.
Elvesztették a mérkőzést, de a méltóságukat nem!
Hogy melyik focitornára neveznek be legközelebb? Ezt jól megfontolják. Számukra a kiöntött gyermekkönnyeknek ára, az adott szónak súlya van.

____________________________________________________________________________________________

Olvass el !

Szerkesztőségünk a beküldött cikkeket leírásokat, történeteket változatlanul, cenzúrázatlanul hagyja. Azok valódiságáért, helytállóságáért, esetleges jogi következményeiért semmilyen felelősséget nem vállal.  Mindezekért kizárólag a cikk beküldőjét terheli esetleges felelősség. A Sportmegoldások felé a leírások, cikkek esetleges hatására, senki semmilyen követeléssel nem élhet.

A Sportmegoldások teljesen elhatárolódik a felek közötti vitától, félreértésektől. A leírás beküldő, szerző kilétét harmadik félnek csak és kizárólag az ő beleegyezésével adja ki.

Az alábbi e-mail címre, vagy a címre kattintva várjuk a további történeteket.

 sportmegoldasok@gmail.com